Nem is olyan rég még kértük volna azt, hogy távozzon John O'Shea és Wes Brown. Szidtuk őket, mert nem hozták azt a szintet, amit egy szurkoló elvárhat egy United playától. A League One-ban akartuk őket tudni és röhögni rajtuk, illetve az érintett csapat szurkolóin szintén.

De telt, múlt az idő, és mindketten egy, a háttérben elképesztő munkát végző, elengedhetetlen játékosokká váltak. Én persze most legfőképp O'Shea-ról beszélek, hiszen Brownt közel sem láttuk annyiszor a pályán, mint az ír barátunkat.

Mikor bárki megkérdezte tőlem, hogy melyik poszt a leggyengébb a csapatban, hezitálás nélkül rávágtam, a jobboldali védő posztja. Ez nagyjából úgy 4-5 éve teljesen helyt állt.

Azóta azonban megváltozott a helyzet.

O'Shea megérett, tanult a többiektől, és Vidiccsel, Rióval, és Evrával kiegészülve Európa talán legjobb védelmét alkották. Persze azért is változott, mert bizony O'Shea sokáig nem volt versenyhelyzetben más csapattársával, nem volt megfelelő helyettese, sőt inkább ő kellett volna legyen a helyettes. De nem volt jobb tőle. Aztán jött Fábio és Rafael és John megijedt tőlük, összekapta magát.

Annyira, hogy nem egyszer ő mentett meg minket. Emlékezzünk csak vissza 4 évvel ezelőttre! Az Anfielden ki lőtt gólt a 92. percben és nyerte meg a meccset a 'Pool ellen? John O'Shea.

Ferguson biztos látta benne a potenciált, különben nem lett volna kezdő 5 éven át. Pedig sokat szidtuk ezért. Itt végképp igaz az, hogy akkor érzed meg az értékét valaminek, amikor elveszted. Ferguson ettől zseniális, hogy ő már akkor látja benne, amikor mi még elküldenénk az isten háta mögé.

O'Shea nagy kiesés lesz. Tudom, van helyettese, hiszen ott vannak az ikrek, akik előbb-utóbb brazil válogatottak lesznek, de akkor is. Kevés ilyen szívvel-lélekkel játszó zongoracipelő van egy topcsapatban. Soha nem rinyált, hogy kevés lenne a fizetése, soha nem mondta, hogy többet akar játszani. Tudta, hol a helye.

Most viszont már azt is tudja, hogy neki leáldozott. A brazilok és Evra képességeiben sokkal jobb védők, tudja, hogy jövőre már csak cserepadkoptató lenne, alig kapna meccset. Jól döntött, azt hiszem.

Persze mindezt biztos azért is írom le, mert nem lesz kin nevetni jövőre, ő volt az, akivel egy kicsit azonosulhatott az ember béna mozdulatain látván és mondhatta: "Nagy cucc, így én is tudok focizni." De nem tudna. Így biztos nem.

Köszönjük, Wes és John, további sok sikert Sunderlandben!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oldtrafford.blog.hu/api/trackback/id/tr133060114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.