Kilábalni a szerencsétlenségből, ez a cél szombaton Birminghamben A United a Villához látogat, akikkel voltak már húzós meccseink, (gondolom mindenki emlékszik a 3 évvel ezelőtti meccsre, amikor Kiko Macheda mentette meg a csapatot) de elvileg az elmúlt években nem voltak ennyire gyengék a birminghami iparosok, úgyhogy hozni kéne az eredményt. Már csak azért is, mert a City megint nyerni fog.

Nem volt elég a Benfica-döntetlen és az ezzel járó valószínűsíthető második hely a csoportban, illetve a Newcastle-iksz a múlt héten, hét közben a Crystal Palace is gondot okozott a csapatnak, méghozzá akkorát, hogy kiesett a Ligakupából. Ferguson persze nem győzött bocsánatot kérni a szurkolóktól, ami persze jogos, de szerintem nem annyira nagy baj, hogy kiestünk, ez a kupa azért lett kitalálva, hogy valamit nyerjenek az olyan csapatok is, mint a Liverpool vagy a Shitty.

Na de, tekintsünk előre, az Aston Villa vendégei leszünk. A Villa nem futja legjobb szezonját, messze vannak azok az idők, amikor a BL-helyekre pályáztak a birminghamiek. Jelenleg a nyolcadikak, ami elsőre nem is tűnik olyan rossznak, csak éppen 5 ponttal van előttük az Arsenal. Tehát a középmezőnyt vezetik, amivel pont nem érnek semmit.

Voltak nekik olyan játékosaik, mint Yorke meg Young, akik kiérdemelték, hogy jobb helyen focizzanak, és elköltöztek Manchester szebbik felébe. Egyelőre Yorke-ról jelenthetjük ki, hogy ezt meg is érdemelte, Youngról még korai lenne ódákat zengeni, de jó úton halad.

Hogy legyen szó rólunk is, (hiszen ez csak egy United-blog!) a játék alakul, de Fortunát még meg kell erről győzni. A Benfica ellen is látszódott a javulás, a Newcastle ellen pedig már elégedettek is lehettünk ebből a szempontból. Rooney bár volt jobb formában is, vannak mások, akik hozni fogják helyette/mellette a remek teljesítményt, mint azt láttuk múlt hétvégén Giggstől vagy éppen Nanitól.

Ami még fontos: eddig idegenben egész jól helyt állunk, mondjuk összehasonlítva a tavalyi idényt, mondhatjuk remekül. 6 meccs alatt 4-2-0, és csak három kapott gól, ezt tavaly is elfogadtuk volna, egyértelműen. Persze ne felejtsük el, volt ezek között szenvedős, csak egy gólt rúgós meccsek, nem is egy.

Bizakodóan tekinthetünk tehát a meccsre, minden mellettünk szól, az egyre jobb és szebb játék, a játékosállomány, és a kedvező idegenbeli mérleg. Reméljük, most már a szerencse is a mi oldalunkra áll, és fölényes győzelmet aratunk a Villa Parkban. Come on, Reds!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.